okt.
18

Debrecenben tartották 27. találkozójukat a visegrádi országok mérnökszervezetei

A V4 országok mérnökszervezeteinek idei találkozóját a Magyar Mérnöki Kamara és a Hajdú-Bihar Megyei Mérnöki Kamara közösen szervezte október 7–10. között. Az idei rendezvény fókuszában a fenntartható vízgazdálkodás, a települések fejlesztésében és üzemeltetésében kulcsszerepet betöltő főmérnök intézményesítése, valamint a mérnökség tervező és szakértő tevékenységének széleskörű digitalizációja állt.

 

V4_1.jpg

A fenntarthatóság témakörének céltudatos képviselete a mérnökség egyik legfontosabb feladata – szögezte le köszöntőjében a V4 találkozó első munkanapján, október 8-án Wagner Ernő. A Magyar Mérnöki Kamara elnöke szerint több szerepet kell kapnia a reálértelmiségnek, mert „hazánkban a kétszerkettő józanságával gondolkodó emberek immáron több mint háromnegyed évszázada sokkal, de sokkal többet adnak a társadalomnak, mint amennyit tőle kapnak.” Az országos köztestület irányítója hangsúlyozta: nem a legfontosabb, de annál árulkodóbb, hogy Európa számos országában a mérnök neve elé jár a diploma megnevezése is, mint a jogászoknál, hazánkban azonban ez nem így van, „holott tanulunk annyit, mint a jogászok.” Hozzátette: fontos, hogy munkánkkal és elvárásaink határozott megfogalmazásával tegyünk közösen többet a V4 mérnökeinek társadalmi elismeréséért, mert mérnök nélkül nincs társadalmi és gazdasági fejlődés, az embereknek be kell látniuk, hogy jobban járnak, ha mi mutatjuk meg a fenntarthatóság irányait.

V4_2.jpg

Dr. Liska András, a Hajdú-Bihar Megyei Mérnöki Kamara elnöke házigazdaként köszöntötte a nemzetközi mérnöktalálkozó résztvevőit. A megyei kamara online szakmai továbbképzési programjaként közvetített konferencián – melynek levezető elnöke Nádor István, a Vas Megyei Mérnöki Kamara elnöke volt – elsőként Jancsó Béla, az MMK Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozatának elnöke beszélt a nemzeti vízstratégiától, a fenyegető vízválság elkerülésének lehetőségeiről, valamint a települési vízgazdálkodás mérnöki feladatairól. A térségi vízgazdálkodás problémáiról, illetve egy negyven évvel ezelőtt kitalált megyei vízügyi fejlesztés továbbgondolásáról, a Civaqua-projektről osztotta meg gondolatait a konferencia résztvevőivel Kóthay László, korábbi vízügyi szakállamtitkár. A Civaqua fejlesztéssel több tízezer hektárnyi mezőgazdasági terület öntözését lehetne megoldani, a projekt lényege pedig, hogy a Keleti-főcsatornából a Tisza vizét egy földalatti vezetéken keresztül szállítanák el egészen Debrecenig. A Hajdúhátság emelkedőjén szivattyú segítségével juttatnák át a vizet. Józsától északra a vezeték keresztezné a Tócó-patakot, így képes lenne a patak vizének pótlására, és a lassan kiszáradó Tócó újraélesztésére. A patak vize az új Debreceni Víztározóba folyna, ami a város délnyugati részének nyújtana friss, állandó vízfelületet. A vezeték Pallag irányában folytatódna, ahol újonnan létrehozott víztározókat töltene fel. A víztározókból kivezetett földalatti, csepegtetős öntözőcsövekkel hálóznák be a Nagyerdőt, mely közvetlenül a fák gyökérzetét locsolná. Ez megállíthatná a tölgyek csúcsszáradását, és a Nagyerdő lassú pusztulását. A víz ezután a Kondoros és a Cserei-éren keresztül összekötők segítségével egészen a Fancsikai-tavakig jutna, friss utánpótlással látva el a víztározókat. A vezeték végül a Vekeri-tóig tartana, és megoldaná annak folyamatos vízpótlását.

A fenntartható víziközmű ellátás témáját járta körül Lőrinc Ákos, az Észak-Magyarországi Regionális Vízművek vezérigazgatója, míg Dajka István, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője Magyarország árvízvédelmi rendszeréről és az Új Vásárhelyi Tervről, Tahy Ágnes környezetmérnök (OVF osztályvezető) az EU Víz Keretirányelv érvényesüléséről, dr. Baranya Sándor, a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének vezetője pedig a folyami hordalékvándorlás problémáiról beszélt vetített előadásában.

V4_8.jpg
V4_3.jpg

A program délután a Tiszalöki Vízerőműben tett látogatással folytatódott, ahol a kamara vezetői megkoszorúzták Mosonyi Emil Kossuth- és Széchenyi-díjas vízépítő mérnök (1910-2009) emléktábláját, illetve a Tisza-szabályozás emlékművét.

„Egy nagy tekintélyű szakma jeles képviselői tanácskoznak városunkban, Debrecen pedig ma olyan korszakát éli, amikor minden területen expanzió jellemzi, jelene és jövője nagyon szoros kapcsolatban áll a mérnökök munkájával” – jelentette ki Papp László, Debrecen polgármestere a V4 tanácskozás októberi 9-i plenáris ülésének köszöntőjében. Mint rámutatott, a cívisvárosban minden fejlesztés úgy kezdődik, hogy mérnökök veszik kézbe az elképzeléseket, javaslatokat; nélkülük, a mérnökök precíz munkája nélkül nincs, nem lehet előrehaladás egyetlen településen sem.

V4_6.jpg
V4_7.jpg

„Tíz évvel ezelőtt mindössze száz hektárnyi ipari terület állt rendelkezésre Debrecenben ahhoz, hogy gazdaságfejlesztési stratégiát hajtsunk végre, ma pedig 1300 hektárnyi ipari park terület szolgálja az ország és a keleti régió gazdasági fejlődését. Ezek közül is kiemelném az épülő BMW gyárat, ami rendkívül precíz műszaki előkészítést igényelt észak-nyugati gazdasági övezetünkben. Az volt a feladatunk, hogy a 2018 októberében aláírt együttműködési megállapodás alapján – amit Debrecen városa és a BMW kötött – másfél év alatt egy mezőgazdasági területből ipari területet hozzunk létre, amely képes fogadni a BMW műszaki paramétereinek megfelelő gyár megépülését. Képesek voltunk a mérnökökkel együttműködve, és megfelelő kivitelezői tudást, kapacitást igénybe véve egy kukoricaföldből másfél év alatt egy négyszáz hektáros ipari területet létrehozni” – fogalmazott Papp László.  

Dr. Lovas Tamás, a BME Építőmérnöki Kar dékánhelyettese előadásában a mérnökképzés aktuális kihívásairól beszélt, majd a V4 országok delegációi számoltak be a legutóbbi, a lengyelországi Lódz-ban tartott találkozó óta történt fontosabb eseményekről – egyebek mellett a pandémia építőiparra és a szakmai továbbképzésekre gyakorolt hatásairól, a BIM-es tervezés kihívásairól, valamint az egyes országokban átalakított (vagy átalakítás alatt álló) építési jogrend és szabályozáspolitika változásairól – az MMK részéről Szőllőssy Gábor alelnök foglalta röviden össze a szlovák, cseh és lengyel szervezetek képviselőinek a 2020-2021-es időszak legfontosabb kamarai eseményeit.    

Amikor városfejlesztésben gondolkodunk, a fenntarthatóság, ezen belül is az energiahatékonyság és a klímavédelem kulcskérdés, az előttünk álló tíz év elsőszámú fejlesztési prioritása. A mérnöki munkában ez ma még nem minden esetben jut kifejezésre, holott a műszaki tevékenységben meghatározó szerepet kell képviseljen, hogy a mérnökök által tervezett és megvalósított épületek, létesítmények, infrastruktúrák a fenntarthatóság céljait szolgálják – hangsúlyozta előadásában Szita Károly. A huszonhárom hazai nagytelepülés alkotta Megyei Jogú Városok Szövetsége elnöke emlékeztetett: a szövetség csatlakozott az Under 2 nemzetközi klímavédelmi együttműködéshez, azzal, hogy „2050-re 80 százalékkal csökkentjük az üvegházhatást okozó szén-dioxid-kibocsátásunkat. Ezt úgy tudjuk elérni, hogy – folytatva az előző évek munkáját – környezettudatos fejlesztéseket hajtunk végre, és az erőforrásokkal megfontoltan gazdálkodó városokat alakítunk ki. Mindannyiunk közös jövőjéről tehát nekünk, magunknak kell dönteni, s ennek érdekében a városüzemeltetés terén készek vagyunk a klímavédelmet is szolgáló innovatív megoldásokat bevezetni.” Szita Károly hozzátette: elkészítették 23 nagyváros üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak leltárát, a megyei jogú városok éves kibocsátása 14 millió tonna – Magyarországé 64,4 millió tonna –, és ezek a nagytelepülések 2023-ig mintegy 100 milliárd forintot költenek arra, hogy meggyorsítsák és beruházásaiba beépítsék a kitűzött klímavédelmi célokat.

V4_5.jpg
V4_4.jpg

Szita Károly megemlítette: az elmúlt években számos energiahatékonyságot szolgáló fejlesztést hajtott végre az önkormányzat oktatási és kulturális intézményeknél, napelemeket telepítettek a különféle önkormányzati tulajdonú intézményeikre, jelentős beruházásokat hajtanak végre a fűtéskorszerűsítés és az autóbusz-flotta csere terén. Kaposvár polgármestere közölte azt is, hogy a következő két évben a megyei jogú városok több mint egymillió fát fognak a településeken elültetni.

A mérnöki kamara kezdeményezéséről, hogy az önkormányzatoknál főmérnökök szolgálják és irányítsák a települések üzemeltetését, beruházásait, Szita Károly elmondta: két helyen működik ma ilyen rendszer Magyarországon, Sopronban és Kaposváron. Utóbbiban egyelőre csak nevesítve van a főmérnök, státusza azonban még nincs betöltve. „Hogy a települési főmérnöki rendszert törvényben kell-e szabályozni vagy ajánlásként kell-e megfogalmazni a településeknek, ez majd egy későbbi egyeztetés témája lehet, a Megyei Jogú Városok Szövetségében várjuk a mérnöki kamara javaslatait. Azért is időszerű ez a kezdeményezés, mert azzal fordulunk a kormányhoz, hogy néhány helyen nyúljon hozzá az önkormányzati törvényhez, és ezen átalakítás keretén belül a főmérnöki struktúrát is ki lehetne alakítani” – javasolta előadása végén Szita Károly.

Végül Husi Géza PhD, a Debreceni Egyetem Műszaki Kar dékánja beszélt a helyi járműmérnök képzés történetéről és fejlesztési irányairól.

A kétnapos találkozó és konferencia záróeseményeként a V4 delegációk vezetői – a hagyományoknak megfelelően – közös nyilatkozatot írtak alá.



Négy ország hét mérnökszervezete

A mérnökszervezetek V4 együttműködését a Szlovákiai Építőmérnökök Kamarájának elnöke kezdeményezte még 1994-ben, ők hívták össze az első vezetői találkozót Pozsonyban. Azóta a V4 találkozók minden évben megrendezésre kerültek az országok mérnökszervezetei között. Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban megmaradt az egyesületi formában működő mérnökszövetség azután is, hogy törvény kimondta a köztestületi Mérnöki Kamara megalakulását. (A törvény Csehszlovákiában 1992-ben, Magyarországon 1996-ban, Lengyelországban 2002-ben született meg.) A V4 együttműködésben 4 ország 7 mérnökszervezete vesz részt. A V4 vezetői találkozók 2002 óta minden esetben kiegészülnek értékes szakmai konferenciákkal. Volt konferencia többek közt a szabad foglalkozású mérnökök működési lehetőségeiről, a paneles épületek felújításairól, energetikai kérdésekről, szakrális építészetről, műemlékek felújításának szerkezeti kérdéseiről, óvárosok közművesítésének és közlekedésének problémáiról, a hegy- és dombvidéki kisvíz folyások árvízvédelméről, nemzetközi közlekedési kapcsolatokról és úthálózatokról. A cívisvárosban megrendezett idei találkozón – melynek helyszíne a Hotel Divinus volt – a fenntartható vízgazdálkodásról, illetve a mérnökképzés újdonságairól és a fenntartható városfejlesztésről hallhattak szakmai előadásokat a résztvevők. 



KÖZÖS NYILATKOZAT

1. A „Visegrádi országok” mérnökszervezetei – kamarái és szövetségei – a 2020-ban a koronavírus járvány miatt elhalasztott 27. éves találkozójukat 2021. október 8-9-én tartották meg Debrecenben. A találkozó házigazdája a Magyar Mérnöki Kamara volt.

2. A találkozón az alábbi szervezetek delegációi vettek részt:

  • Cseh Mérnökök és Technikusok Kamarája (CKAIT)
  • Cseh Építőmérnökök Szövetsége (CSSI)
  • Magyar Mérnöki Kamara (MMK)
  • Lengyel Építőmérnökök Kamarája (PIIB)
  • Lengyel Építőmérnökök és Technikusok Szövetsége (PZITB)
  • Szlovák Építőmérnökök Kamarája (SKSI)
  • Szlovák Építőmérnökök Szövetsége (SZSI)

3. A delegációk tájékoztatást adtak az elmúlt két év, szervezetüket érintő legfontosabb eseményeiről, különösen arról, hogy a koronavírus járvány hogyan hatott az országaikban az építőiparra, a mérnöki tevékenységekre, illetve a mérnöki szervezetek működésére.
Tekintettel arra, hogy a koronavírus járvány jelentősen fellendítette az amúgy is gyorsuló digitalizációt, a delegációk közösen hangsúlyozzák, hogy gazdaságuk és szociális körülményeik modernizálásának záloga a mérnökség tervező és szakértő tevékenységének széleskörű digitalizációja. Ezért kezdeményezik, hogy a gazdaságélénkítést szolgáló kormányzati intézkedések kiemelkedően fontos eleme legyen e folyamat támogatása.

4. A delegációk előadást hallgattak a fenntartható városok témájában, illetve a fenntarthatóság és a mérnöki tevékenység összefüggéseiről tárgyaltak. Megállapították, hogy a gazdasági visszaesés látványosan csökkentette a környezetszennyezést, erősítette a tiszta környezet iránti vonzódást. A fenntartható, élhető, egészséges természeti környezet igénye korábban nem látott szintre erősödött.
Ezért a delegációk alapvető fontosságúnak tekintik, hogy

  • széleskörben tudatosítsák, hogy a klímaváltozás fékezése és a fenntarthatóság erősítése a hozzáértő műszaki szaktudás nélkül nem érhető el;
  • a városi főmérnök intézményrendszere mielőbbi felállításra kerüljön, mert csak a mérnöki tudás lehet a garanciája a közösségi lét minőségét meghatározó települési infrastruktúrák hozzáértő fejlesztésének;
  • az ezirányú mérnöki tevékenység erkölcsi és anyagi elismerésének a kezdeményezését, elsősorban a támogatási rendszerek, a közbeszerzési szabályok megújításával, illetve más előírások, mint például egy biztonságos árszint megállapítása révén.

A delegációk megállapodtak továbbá abban, hogy a közbeszerzési eljárások során biztosítani és növelni kell a mérnöki szakértők, a mérnöki szakértelem közreműködését.

5. A delegációk tárgyaltak arról, hogy a profit maximalizálás, az építési folyamatok leegyszerűsítése nemkívánatos gyakorlattá tették, hogy a magas színvonalú terveket a kivitelezés során, tervezői kontroll és felügyelet nélkül, átdolgozzák, a betervezett berendezéseket megváltoztatják. Ezért olyan jogi szabályozást tartanak szükségesnek, mely megakadályozza a mérnöki tervek szinte kontroll nélküli módosítását a kivitelezés fázisában. A fejlesztések, beruházások hatékonyságának garanciáját abban látják, ha ilyen változtatások csak tervezői jóváhagyással történhetnek, ezzel is védve a beruházó érdekeit. A delegációk emellett minden szakterületen szükségesnek tartják a tervezői felügyelet biztosítását a kivitelezés során.

6. A delegációk alapvető kötelezettségüknek tartják a mérnöki tudás, a mérnök jelentősen magasabb szintű társadalmi elismerését, és ennek érdekében a jövőben közös és határozott lépéseket tesznek, ezt segítő akciókat és programokat indítanak. E folyamat első lépéseként a cseh, lengyel és szlovák mérnökszervezetek támogatják, hogy a magyar mérnököket is illesse meg hivatalosan, diplomájuk alapján, a „dipl.ing”, vagy annak megfelelő jelzés.

7. A delegációk elismerésüket és köszönetüket fejezik ki a szervezők felé, illetve megállapodtak abban, hogy a találkozó logóját fogják a jövőben a „Visegrádi országok” mérnökszervezetei együttműködése szimbólumaként használni.

8. A V4 országok mérnökszervezetei megállapodtak, hogy a soron következő éves találkozójukat 2022 októberében tartják Csehországban, a Cseh Mérnökök és Technikusok Kamarája (CKAIT), valamint a Cseh Építőmérnökök Szövetsége (CSSI) meghívására.